A szerződésszegéssel okozott kár megtérítése Az új Ptk. a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősséget szinte objektív alapokra helyezi. Ez azt jelenti, hogy a kontraktuális kárfelelősség során a szerződés megszegésével kárt okozó fél csak igen szűk körben mentesülhet a kár megtérítésének kötelezettsége alól. Ezt a szigorú felelősséget a kár alacsonyabb mértékének megtérítése enyhíti. Teljes kártérítés helyett fő szabályként csak a közvetlen károkat kell megtéríteni a károsultnak. Ahogyan a szerződési jogra általában jellemző, úgy a szerződésszegés szabályaira igaz, hogy azok diszpozitívak, azaz a Ptk. szabályaitól a szerződéses felek egyező akarattal eltérhetnek: azt kizárhatják, korlátozhatják vagy a szerződésszegést más módon szankcionálhatják. A Ptk. kógens, azaz eltérést nem engedő szabálya csupán azt mondja ki, hogy a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.
Általános követelmény ugyanis, ha a teljesítés elhúzódó folyamatában a felek már előre látják, hogy valamely kötelezettségüknek – akár rajtuk kívülálló, elháríthatatlan ok miatt – eleget tenni nem tudnak, akkor erről kötelesek a másik felet értesíteni. Ezzel lehetővé teszik, hogy a másik fél az érdeksérelmét már előre orvosolja, kárát enyhítse vagy elhárítsa. Ha a lehetőségtől azért esett el, mert a másik fél az akadályról nem értesítette, az ebből eredő kárát akkor is érvényesítheti, ha egyébként a szerződésszegés alól a másik fél – mert az akadály egyébként elháríthatatlan volt – kimenthetné magát. A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezetõ partner ügyvéd és dr. Garadnai Tibor Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilá szakmai partnere.
Ezen kívül fogyasztóvédelmi szempontból semmis az a szerződési kikötés, amely fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó törvényi rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el. A szerződésszegés új polgári jogi szabályairól Dr. Andor Ágnes ír a Számviteli Tanácsadó 2014/06. számában megjelent cikkében. Kapcsolódó cikkek: Megrövidül a számlázási határidő júliustól 2020. június 19. Júliustól fontos változást jelent a pénzügyi adminisztrációban, hogy a számla kiállítására megszabott határidő a teljesítést követő 15 napról 8 napra rövidül - írja az RSM blogja. Könyvelőknek kedvez a NAV adatszolgáltatási kötelezettség (x) Alig két hét múlva lép hatályba a kötelező NAV adatszolgáltatás bővítésére vonatkozó jogszabály, ami bár a vállalkozásokat érinti, a könyvelőkre is extra feladatokat hárít. Érdemes azonban ezen a ponton tudatos döntést hozni, mert digitalizáció adta lehetőségek újabb kiugrási pontot mutatnak a vállalkozásoknak és a könyvelőiknek egyaránt.
b) Közbenső szerződésszegés: A fél szerződésszegést követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. Az egyik felet terhelő intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása kizárja a másik fél olyan kötelezettségének megszegését, amelynek teljesítését az intézkedés vagy nyilatkozat elmulasztása megakadályozza [2013. 6:150. §]. c) Előzetes szerződésszegés: Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és a teljesítés emiatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat. Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat [2013. 6:151. §]. Az előzetes szerződésszegés eseteit a régi Ptk.
Ezek közé tartozik a közbenső intézkedés elmulasztása is. A kötelezettség nem köthető kizárólag a jogosult személyéhez, mivel az kölcsönösen terheli a feleket. Így pl. vállalkozási szerződés esetén a megrendelőnek kell biztosítani a tervdokumentációt, építési engedélyt, a munkavégzésre alkalmas munkaterületet, a vállalkozónak viszont rendszerint számlát kell kiállítania ahhoz, hogy a megrendelő a vállalkozói díjat rendezhesse. A bírói gyakorlat szerint az a tény, hogy a megrendelő az általa vállalt határidőn belül az építési engedélyes terveket és a munkaterületet nem adja át, objektív szerződésszegést jelent, mert elmulasztotta azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon. A munkaterület átadásának késedelme, az engedélyes tervek szolgáltatásának elmulasztása az építtetővel szemben a közbenső intézkedés elmulasztásának jogkövetkezményeit vonja maga után. Az objektív szerződésszegés – az építési engedély kiadásának késedelme – felróhatósága alól azonban a megrendelő magát kimentheti, és ez esetben kártérítési felelősséggel nem tartozik (BDT2004.
314. ). A 2014. március 15. napjától kötött szerződések esetében a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. Látható, hogy a Ptk. szerint egyrészt a felelősség korlátozása is semmis ezekben az esetekben, továbbá már csak a szándékos károkozásért való felelősség kapcsán áll fenn a tilalom [2013. 6:152. §]. b) A felelősség kizárásának nincs anyagi feltétele A régi Ptk. kimondja, hogy a szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti (1959. Vagyis a feleknek a szerződésben meg kellett indokolnia, hogy mivel kompenzálják a jogosultat az igényérvényesítés korlátozása miatt, és csak megfelelő kompenzálás esetében volt érvényes a szerződésszegésért való felelősség kizárása vagy korlátozása. A Ptk. már semmilyen feltételt nem követel meg akkor, amikor a szerződésszegésért való felelősség kizárásáról és korlátozásáról akarnak a felek rendelkezni.
6:141. §]. A fedezeti vételt és a fedezeti eladást alkalmazzák általában a felek. 5. A közreműködőért való felelősség A Ptk. – a régi Ptk. egyes szerződéses típusoknál történő szabályozása helyett – egységesen szabályozza a közreműködőért való felelősség részleteit is. Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el (1959. 315. §) [2013. 6:148. ]. Ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be [2013. ]. Ezt a rendelkezést az alvállalkozók és a megbízottak esetében találhattuk meg a régi Ptk-ban (1959. 391. § (3) bek. ; 1959. 475. ). A kötelezett a közreműködővel szemben - annak szerződésszegése miatt - mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a jogosulttal szemben helytállni tartozik [2013. §]. 6. A nem szerződésszerű teljesítés elfogadásának jogkövetkezménye A régi Ptk.